Kutya vásárlása előtt...
A kutya
beszerzése elott
Amikor szóba kerül, hogy egy kutyával bovítsük családunkat, célszeru az alábbi
kérdéseket feltenni - és megválaszolni magunknak:
1. Vegyek, vagy ne vegyek? - mármint kutyát
2. Tényleg vizslával szeretnék élni?
3. Fiú vagy lány legyen?
4. Kölyök vagy növendék?
5. Honnan, melyiket válasszam?
6. A kölyök okmányai.
7. Néhány, a kölyökválasztással kapcsolatban gyakran
felmerülo kérdés.
8. A leendo vadászkutya kiválasztása.
9. Kölyök választása egyéb munkacélra
10. Kölyök választása kiállítási célra
1 . Vegyek, vagy ne vegyek? - mármint
kutyát.
Ez a legfontosabb, és "kezdoknek" talán a legnehezebben
eldöntheto kérdés. Ugyanis egy kutya befogadása hosszútávú -
emberi számítás szerint 15 évre szóló - és egész életvitelünket
meghatározó döntés!
Vegyük sorra, milyen kellemetlenségekkel kell gyakorta számolnia egy
kutyatartónak:
- Nincs szünnap, kibúvó, rossz ido: a kutya szükségleteit ki kell
elégíteni, vagyis etetni kell, elegendo mozgási és ürítési lehetoséget kell
biztosítani számára, az anyagcsere melléktermékeket el kell takarítani (utcán,
kertben, lakásban egyaránt), miatta többet kell takarítani a lakást. Ezek
mindennapos tennivalók, ráadásul némelyiket naponta többször és nagyjából
rendszeres idobeosztás alapján kell végezni.
- Számolni kell azzal is, hogy a szukebb és tágabb környezetünkkel
is el kell fogadtatni ot, beleértve ebbe nemcsak a családtagokat és barátokat,
hanem a nem mindig toleráns szomszédokat, utcai ismeretleneket is. Az
alapszabály az, hogy a kutyásoknak kell úgy intézni, hogy ne okozzanak
aránytalanul sok kellemetlenséget a világ nem kutyás részének.
- Tudomásul kell venni, hogy egy csomó helyre nem szabad kutyát
bevinni - ezt figyelembe kell venni programjaink szervezésénél. Különösen a
többnapos kiruccanások szervezését nehezíti meg, ha négylábú családtagunk is
van, pláne, ha o egy közepes méretu és mozgékony kutya, pl. egy vizsla.
- Számolni kell a kutyatartás többletköltségeivel is. Nemcsak a
rendszeres kiadásokat kell figyelembe venni, hanem a kisebb-nagyobb rendszerességgel
- de tervezhetoen - felmerülo oltási, féreghajtási stb. költségeket is. Arra is
gondolni kell, hogy baj esetén az állatorvosi ellátás bizony nagyon drága
lehet! 2003-as árakon számolva egy egyszerubb betegséget - állatorvosi
vizsgálattal és gyógyszerekkel - sem lehet mindig megúszni tízezer forint
alatt, egy komolyabb vizsgálat, esetleg mutét szükségessége esetén ez az összeg
hamar megduplázódik, triplázódik, stb ... És ha beteg a kutyánk, nincs
visszaút, vállalni kell a kezelését, hiszen mi akartuk ot, nem o
minket!
- Még az autó kiválasztásánál is jó, ha "betervezzük"
majdani vizslánkat: könnyebb az életünk, ha kombi kocsit választunk, különben
egy helyet a hátsó ülésen elfoglal kutyánk, és a kocsi takarítása is sokkal
munkaigényesebb lesz.
Persze, mindezen kötelmekért és kellemetlenségekért százszorosan fog kárpótolni
kutyánk, odaadó szeretetével, feltétlen bizalmával és ragaszkodásával, de jól
át kell gondolni, hogy az adott élethelyzetben hosszútávon tudunk-e vállalni
egy kutyát, vagy esetleg célszerubb várni egy-két évet?
Még szólni szeretnék a kutya - kisgyerek kérdésrol .
Alapvetoen az a véleményem, hogy már egy pici gyereknek is mérhetetlenül sokat
jelent, ha napi környezetében az embereken kívül más élolényt is talál. Itt
kezdodik a helyes, élet és természetcentrikus világszemlélet kialakítása!
Mindkét fiam kutya mellett nott fel, kutyába kapaszkodva tanult járni, kutya
orizte álmát a kertben ... soha , semmi betegséget nem kaptak kutyától.
Elmondhatatlanul nagy hatással van egy gyerek személyiségének kialakulására egy
kutya, puszta létével. De! Nem javaslom úgy idozíteni, hogy pici gyerek - pici
kutya. Véleményem szerint ideális, ha kutyánk már legalább másfél-két éves a
baba érkezésekor, vagyis már "kész", jólnevelt , túl vagyunk a gyerekkori
problémákon és nehézségeken.
Másik járható út az, hogy a gyerekünk, gyerekeink legyenek túl a kisded koron,
a napi ötszöri etetés - pelenkázás - mosás stb. verklijén, az egy-két éves kor
közötti " mászóiskolán " és a "mindent a számbaveszek "
perióduson. Szerintem egy hároméves gyerek mellett már bátran vállalhatunk
kiskutyát, lesz rá elég idonk és lehetoségünk, hogy megadjuk neki is az ot
megilleto figyelmet és törodést élete elso félévében.
A harmadik járható út az, ha növendék vagy felnott kutyát választunk magunknak,
akinek a gondozása, nevelése már nem igényel annyi idot és állandó
odafigyelést. Ebben az esetben azonban mindenképpen kérdezzük meg az addigi
gazdától, hogy hogyan viszonyul a kutya kisgyerekekhez, és fokozatosan,
óvatosan szoktassuk össze oket.
Szólni kell még valamirol. Az utóbbi években megszaporodtak a
hírekben a borzasztó jelentések, hogy a család kutyája súlyosan bántotta a
kiscsecsemot vagy kisgyereket. Egy vizslával kapcsolatban el sem tudok képzelni
olyan helyzetet, hogy a magatehetetlen csecsemot bármilyen szinten megsebesítse
egy vizsla. (Gondoljunk bele, egy vizslának még az élo vadat sem szabad
megölnie, lett légyen az bármely pici naposcsibe ... ) Egy már önállóan mozgó,
mászó kisgyerekkel szemben is maximálisan toleránsak a vizslák (mint ahogy a
legtöbb kutya), legfeljebb nyüszítve próbál kitérni a túl terhes és
kontroltalan szeretet és nyaggatás elol. Ebben a korban azonban már oda kell
figyelni, és megtanítani a gyereket arra, hogy o is vigyázzon a kutyára, óvatosan
bánjon vele, hiszen neki is fáj, o is lehet "bibis"! Ha ezt nem
tesszük, késobb elofordulhat, hogy kutyánk a maga módján figyelmezteti a
gyereket a határra, s ennek bizony lehet a következménye egy-két kisebb seb, no
meg hatalmas sírás ... Ha ilyen elofordul, a kutya leintése mellett mindig
kérdezzük meg gyerekünket is: meséld el, mit csináltál te, amire a kutya ilyen
csúnyán válaszolt?
2. Ha eldöntöttük, hogy emberi
számítás szerint képesek vagyunk-leszünk és akarunk egy kutya-társat
elkövetkezendo 15 évünkre, jöhet a következo kérdés:
Tényleg vizslát akarok?
Már írtam a vizsla személyiségérol az elozoekben. Leszögezhetjük, hogy a vizsla
kifejezetten nagy mozgás- és foglalkozásigényu fajta . Tehát
az válasszon vizslát, aki sportos életvitelu, naponta legalább egy kiadós
futási, mozgási lehetoséget tud biztosítani számára a többszöri egészségügyi
séta mellett. Ez alól az se mentesít, ha nap közben a kertben van kutyánk:
egyedül a kertben sem fog eleget ugrálni, futni, játszani. Ezen kívül a vizsla
igazi munkára termett kutya: persze számára a vadászat a "non plus
ultra", de remekül beválik más kutyás szabadido sportban, vagy akár komoly
munkára is, pl. mentokutyaként, terápiás kutyaként, vagy egyszeruen társként a
futó vagy túrázó edzéseinkhez.
Mivel rövid szoru, elsosorban lakásban tartásra ajánlott .
Persze tavasztól oszig nap közben, amikor az ember nincs otthon, lehet kint a
kertben vagy az udvaron, ha van széltol-naptól védett jó háza. Amikor otthon
van a gazda, a vizsla minden percben vele akar lenni, nem szabad ot kihagyni a
napi történésekbol. Nagyon jól alkalmazkodik nagy családhoz , kifejezetten
szereti a nagy társaságot , általában nagyon jól ismeri a család
barátait és szereti is oket, tehát a nyitott, nagy társadalmi életet éloknek is
kiváló társ lehet.
A csendesebb, otthonülo, helyhez kötött életet élo, otthon inkább nyugalmat és
elmélyült, csöndes idotöltéseket kereso ember inkább ne egy nyüzsgo,
szeretetével tolakodó vizslát válasszon társának.
Ház és személyorzési feladatokra is alkalmatlan , ezt ne várjuk
tole!
3. A következo eldöntendo kérdés:
Szuka (nostény) vagy kan (hím) vizslát válasszak?
Mérlegelni kell mindkét ivar elonyeit és hátrányait, mielott döntenénk. Nem
állja meg a helyét az az állítás, amely szerint a szukák inkább a ház urához, a
kanok pedig a ház asszonyához vonzódnak. Függetlenül a kutya ivarától azzal a
családtaggal alakul ki a legbensoségesebb kapcsolata, aki a legtöbbet
foglalkozik vele, aki rendszeresen sétáltatja és aki ezáltal meghatározza
"kutyaélete" legfontosabb részleteit.
Tapasztalat, hogy a szuka könnyebben irányítható és
"kézben tartható2, simulékonyabb, mint a kan. Sokan tartják a szuka
hátrányos tulajdonságának a tüzelést, ami általában félévente mintegy három
hétig tart, és ezalatt kiemelt gondoskodást igényel. Bár különbözo speciális
szagsemlegesíto szerekkel tompítható az ilyenkor jelentkezo ivari illat, de ne
várjunk csodákat. Ezido alatt a szukát szigorúan csak pórázon szabad sétáltatni
olyan helyeken, ahol elofordulhat más kutya is. Annak érdekében, hogy
megelozzük a környék kan kutyáinak többeket esetleg bosszantó "szerelmi
szerenádjait" és behatolási kísérleteit, a séták alkalmával célszeru a
kapunkat futva elhagyni, hogy szukánk a házunktól távolabb helyezze el hívogató
illatüzeneteit. Nem ajánlott mégoly jól bekerítettnek és zártnak gondolt
kertben sem egyedül hagyni az épp kívánatos állapotban lévo kutyahölgyet: a
szerelem nem ismert akadályokat kutyáéknál sem, könnyen érhet meglepetés 9 hét
elteltével, ha csak a kerítésre bízzuk a dolgot.
Tüzelés idején a szuka takarítja magát, de azért csöpögtet egy kicsit, és a
fekhelyén is foltot hagy maga után. Ez elkerülheto tüzelonadrág és egészségügyi
betét használatával, Persze eleinte nem nagyon tetszik az ifjú hölgynek a
viselet, de egy kis odafigyeléssel és következetes szigorral elfogadtatható
vele az "új divat".
A szuka vizelési szokásai ugyanakkor kedvezobbek, kényelmesebbek és a kert
növényei is kevésbé sínylik meg ezt, mint a kanok állandó jelölgetéseit.
Aki nem akarja szukáját tenyészteni, egyszeruen és végérvényesen megelozhet
minden kellemetlenséget, ha ivartalaníttatja kutyáját. Ez ugyan hasmutétet
jelent, de általában hamar regenerálódnak utána a kutyák. Tévhit, hogy ettol
megváltozik a szuka természete vagy elhízik. Csak akkor lesz kövér, ha keveset
mozog és túl sokat eszik - mint bárki más!
A szukával ellentétben, aki kizárólag a tüzelési periódus alatt kíván a kan kutyával
pározni, a kan szinte örökké "szerelmes", hiszen a környék szukái nem
egyszerre tüzelnek. Rá is éppúgy vigyázni kell, hiszen ösztöneitol hajtva
megszökhet, csatába szállhat más kanokkal az imádott kegyeinek elnyeréséért.
Egyébként a kan éppúgy ragaszkodik "falkájához", egy vizslafiú
ugyanolyan hízelkedo, kedveskedo és barátságos, természetükben nincs számottevo
különbség.
Kan kutya tulajdonosaként tudomásul kell vennünk azt az ösztön vezérelte
szokását is, hogy a folytonos szimatolgatás mellett a vizeletével jelöli körbe
élettere határait, sétaútvonalait és így tudatja a többi kannal jelenlétét.
Ezért nehezebb megtanítani arra is, hogy csak bizonyos helyeken intézheti el a
dolgát, akár utcán, akár a kertünkben. Az egészségügyi sétát se lehet olyan
gyorsan "lezavarni", mint egy szukával.
Összegezve, véleményem szerint ez a kérdés tulajdonképpen csak annak fontos,
aki tenyészteni akar, különben személyes szimpátia és ízlés dolga, ki melyiket
szereti jobban.
4. Kölyköt vagy növendéket válasszak?
Magyarországon az általános gyakorlat az, hogy 8-10 hetes kölyköt
vásárolnak az emberek. Sok országban viszonylag nagy a kereslet a növendék
kutyára is. Egyrészrol, ha magunk neveljük kedvencünket pici korától, életének
egy gyönyöru és izgalmas korszakát ismerjük meg, ismerjük minden fontos
élményét, úgy neveljük, ahogy nekünk a legmegfelelobb. Ezért munkakutyának
feltétlen azt javaslom, hogy aki vadászati vagy egyéb munkacélra keres vizslát,
az maga nevelje fel leendo munkatársát.
Ugyanakkor egy kiskölyök felnevelése nagyon ido- és munkaigényes dolog. Nagyon
könnyu elrontani, rossz szokásokat "belenevelni" pusztán
tapasztalatlanság vagy krónikus idohiány miatt. Ha nem vagyunk vele, bizony
könnyen elofordul, hogy unalmában olyan tevékenységet talál magának, amivel
kárt okoz. Egy-két megrágott székláb vagy szonyeg, cipo, papucs emlékeztet
kutyánk gyerekkorára.
Egy fél - egyéves kutya még tökéletesen tud illeszkedni a családhoz, az új
gazdához , kölcsönös szimpátia esetén hamar kialakul az összhang és a szeretet,
a ragaszkodás. Tehát azoknak, akik meglehetosen elfoglalt életet élnek és
napjaik nagyobb részét otthonuktól távol töltik, praktikusabb egy növendék
kutyát beszerezni, persze gondos kiválasztás alapján.
5. Honnan, melyiket válasszam?
Elérkeztünk a legösszetettebb kérdés megválaszolásához. Egy kiskutya
beszerzése nem egyszeru adásvétel, hiszen hosszútávú társat választok,
akivel vagy 15 évig jóban-rosszban együtt leszek, akit szeretni fogok, tehát
nem fogom kilökni csak azért, mert nem sikerült a legjobban ez a választás.
Sokéves tapasztalat mondatja velem, hogy életeket befolyásoló döntésrol van itt
szó! Nem egy embert ismerek, akinek egész életvitelét, munkáját, baráti körét
megváltoztatta az a pillanat, amikor elso vizsláját lakásába fogadta! Nem csak
szórakozást, hasznos és kellemes idotöltést, hanem esetleg új munkalehetoséget,
emberi kapcsolatokat ajándékozhat nekünk kutyánk, a vele való törodés és
foglalatosság. Sajnos olyan eseteket is ismerek, amikor a rosszul sikerült döntés
vagy választás miatt valaki elfordult az aktív kutyasporttól, hiszen
természetesnek veszi, hogy maga mellett tartja azt a kutyát is, aki nem
váltotta be teljesen reményeit, nem felel meg arra a célra, amire pedig
kiszemelte ot.
Ezért nagyon fontos mindenki számára, hogy pénzt, idot, fáradtságot nem kímélve
alaposan járja körül a lehetoségeket és csak minden szempontból számára
megfelelo kölyköt vegyen meg. Ne feledjük, bármilyen borsosnak hangzik is a
vételár, amit megspórolunk a réven, hamar elvesztjük a vámon, ha esetleg
érzékeny, beteges lesz a kutyánk, vagy nem felel meg a kívánt munkacélra. Ne
hallgassunk pillanatnyi fellángolásainkra, napokat, heteket gondolkodjunk a
fenti kérdéseken, majd alaposan tájékozódva, több tenyészetet is meglátogatva döntsünk.
Milyen szempontokat kell figyelembe venni a választásnál?
A kiindulási pont: milyen kutyát szeretnénk? Erre a kérdésre az esetek túlnyomó
többségében a következo válasz érkezik: Legyen egészséges - okos, könnyen
tanítható, ne legyen félos - legyen jó a kiválasztott munkacélra (leginkább
vadászatra) - és végül legyen szép. Ez a négy alapveto szempont - ebben a
fontossági sorrendben! - határozza meg kutyánkat, ezeket figyelembe véve kell
kiválasztanunk ot.
"Nézd meg az anyját, vedd meg a lányát!" A régi népi bölcsesség kissé
módosított formája igaz a kutyavásárlásra is. Ugyanis egy 6-8 hetes kölyök még
a legtapasztaltabb szakértoknek is talány, senki sem tudja biztosan megmondani,
milyen vizslává válik majd. De, ha ismerjük szüleit, esetleg más rokonait,
abból következtetni tudunk arra, hogy helyes nevelés és tartás mellett milyenné
válhat majdani kedvencünk.
Igen, de csupán a megtekintés keveset mond el még egy felnott állatról is!
Tehát, célszeru megnézni: a szülok és a nagyszülok milyen un. tenyésztési
adatokkal, eredményekkel rendelkeznek. És, mert van egy olyan bölcs mondás is,
hogy "messzirol jött ember azt mond, amit akar" - célszeru
megkövetelni, hogy valamilyen " dokument " legyen mindezekrol. Tehát,
sorban:
1. Egészségesség:
A legfontosabb és legnehezebb kérdés. Beszélgetés közben térjünk rá a kutya
várható élettartamára, és kérdezzük meg, hogy a kölykök szülei, nagyszülei stb.
meddig éltek, mi bajuk volt, az anya mennyit volt beteg, stb. Mindenképpen
bizalmat kelt, ha a tenyészetben ott él még a kölykök nagyszüloje, dédanyja
vagy apja. (Ebbol kiderül, hogy azok hosszú életuek, egészségesek-e és az is,
hogy a tenyészto gondosan és szeretettel bánik kutyáival, tehát valószínuleg a
kölykökkel is!)
Jelenleg az egyetlen kötelezo egészségességi szurés magyar vizslánál a
csípoízületi diszplázia vizsgálat. Ennek eredményét az un. FDB (Független
Diszplázia Bizottság) igazolja a szülok törzskönyvén. Mindenképpen
ragaszkodjunk ahhoz, hogy legalább a szülok, de jó, ha a második - harmadik
generáció minél több tagjának van megfelelo vizsgálati eredménye.
2. Természet, temperamentum, munkaalkalmasság:
Összevontan tárgyalom ezeket a szempontokat, hiszen az ezekre vonatkozó
információk forrása ugyanaz: egyrészt, a szülok, nagyszülok megtekintése,
esetleg munkában is, másrészt, a különféle tenyészvizsgák és munkaverseny
eredmények bírálati lapjai. Annak is nyomatékosan javaslom, hogy
"követelje meg" a szüloktol, hogy legalább alapszintu vizsgával
rendelkezzenek, aki nem tervezi, hogy leendo kiskutyájával vadászni vagy
sportolni (kiállításozni, versenyezni, stb.) fog. Ugyanis a mai modern világ
forgatagában egy társként, városban tartott kutya idegi terhelése szinte a
legnagyobb, és a legsokoldalúbb követelményeknek kell megfelelnie. Erre csak
egy stabil idegrendszeru, alkalmazkodó, tanulékony, élénk vérmérsékletu kutya
képes. Az egyes vizsga és versenytípusok ismertetésével külön fejezet
foglalkozik, itt csak annyit szeretnék hangsúlyozni, hogy legalább az
Alapvizsga (AV) mindkét szülonek legyen meg. Javaslom, hogy ne elégedjünk meg a
törzskönyvön szereplo eredménnyel, hanem nézzük meg a bírálati lapot is, hiszen
az sok részletes adatot tartalmaz, ami segít a tájékozódásban. ( Pl. ha nem
vadászkutyát keresünk, kevésbé zavar minket az orrjóságra kapott gyengébb osztályzat,
mint az idegrendszerre, temperamentumra, munkakedvre vonatkozó negatívum.)
Pozitívan értékelheto, ha a kutya bármilyen vadászvizsgán vagy versenyen
szerzett eredményt, vagy agilitizik , esetleg "mentokutyázik".
Mindegyik azt bizonyítja, hogy okos, tanulékony, kezelheto, jó idegrendszeru -
és nagy eséllyel a kölyke is az lesz!
3. Végül, de nem utolsó sorban, a szépség:
Legalább annyit várjunk el, hogy mindkét szülo tenyészszemlén legyen minosítve.
Persze, ha van kedvünk kipróbálni a kutyakiállítások világát, feltétlen olyan
kölyköt válasszunk, akinek szülei és nagyszülei többsége szintén eredményes
kiállítási kutya volt - a törzskönyvön erre jó esetben boségesen elegendo
adatot találunk. Itt is célszeru elolvasni a bírálati lapokat, tanulságos lehet
megfigyelni, mit mond a szakérto leendo kutyánk szüleirol!
Azonban, a fentieken túlmenoen, lényeges az is, hogy megismerjük a
tenyésztot . Nagyon fontos az emberi szimpátia, hiszen jó esetben o
lesz az, akitol eloször fogunk tanácsot kérni bármely kutyás gondunkban, akinek
segítségét kérjük szükség esetén. Mivel leendo kiskutyánk élete elso,
meghatározó periódusát a tenyészto mellett éli le, tole kapja a kutya-ember
kapcsolat legelso és legfontosabb élményeit: így nagyon fontos, o hogyan
viszonyul a kutyáihoz, a kölykökhöz: szeretet-teli, bizalmas kapcsolatban
vannak-e vagy csak egy szokványos munkaeszközt lát bennük? Vajon megkapott-e
kiskutyánk mindent, jó minoségu élelmet, gyógyszert, korrekt védooltásokat,
törodést és szeretetet - mindez életfontosságú ahhoz, hogy kiváló vizslává
tudjon majd fejlodni.
Tehát figyeljük meg:
- A tenyészto hogyan tartja kutyáit, azok hogy
viszonyulnak hozzá: bizalommal és szeretettel vagy bizonyos tartózkodással,
félelemmel, esetleg közönyösen? Tiszták, jól gondozottak, egészségesek-e?
- Hol tartja a kölyköket, biztonságos, száraz, meleg
helyen-e, azok tiszták, rendezettek-e, vagy épp "véletlenül" "pont
most" büdösek, trágyásak, bolhásak?
- A kölykök fenntartás nélkül odacsodülnek-e hozzá,
amikor odamegy hozzájuk? Láthatóan ismerik-e és bizalommal vannak-e iránta?
- Van-e a kölyköknek elegendo játéktere, játékszere,
ingerdús környezete?
- Hogy viszonyulnak a kölykök az idegen belépohöz?
Láthatóan fenntartás, tartózkodás nélkül, mint aki már pontosan tudja,
"mire való" az ember, vagy bizalmatlanul, esetleg félénken,
félrehúzódva?
- Ha a kölyök egyedül egy számára ismeretlen
szituációba kerül, megijed-e, mennyi ido után kezd érdeklodni az ismeretlen
környezet, tárgy iránt?
- Ha felemeljük, kézbe vesszük, hagyja-e magát
kényeztetni, bátran ismerkedik-e az új helyzettel vagy rémülten kapaszkodik és
mozdulni sem mer?
- Hogy reagál egy, a közelébe ledobott zajos,
ismeretlen tárgyra? Az elso ijedtség után odafordul-e megvizsgálni a jövevényt,
vagy folytatja addigi tevékenységét? Esetleg félosen eloldalog vagy rémülten
beszalad a kuckójába?
- Hogyan reagál váratlan, eros zajra?
- Ha felemeljük és a hátára fektetve gyengéden
leszorítjuk a földre: mit tesz? Tiltakozva, minden igyekezetével szabadulni
akar, morogva tiltakozik (valószínuleg vezéregyéniség lesz) - vagy elfogadja a
helyzetet és kezünket nyalja vagy játszani próbál vele vagy csak egyszeruen
várja, mi fog történni (alkalmazkodóbb, könnyebben vezetheto, nem vezérségre
töro személyiség)
- Meg lehet figyelni a kiskutyák között kialakult
rangsort. Az egyértelmuen domináns "vezér", un. alfa egyed elsosorban
eroskezu, gyakorlott kiképzok, férfiak részére ajánlottak. Kezdo kiképzo
lehetoleg ne próbálkozzon vele, inkább a rangsor közepérol válasszon magának
társat, akivel valószínuleg nem kell majd éles rangsorvitát folytatnia.
Kisgyerek vagy megváltozott képességu személy mellé ajánlott a béta-egyed, aki
szinte magától értetodonek veszi emberfalkája tagjainak elsobbségét és boldogan
teljesíti minden kívánságukat.
Persze, mindezek megfigyelése idot vesz igénybe! Jobb, ha többször is
meglátogatjuk az almot, figyelemmel kísérjük fejlodésüket. Érdemes kikérni a
tenyészto véleményét és tanácsát, melyik kölyköt tartja nekünk legjobbnak? Ne
vegyük tolakodásnak, ha kérdéseket tesz fel életmódunkra, szokásainkra
vonatkozóan, céljaink, elképzeléseink, családunk után érdeklodik - mindez csak
annak jele, hogy fontos számára a kiskutyák jövoje és szeretne mindegyiknek
megfelelo otthont találni.
6. A kölyök okmányai
Röviden ismertetem a kölykök okmányait , amelyeket a tenyészto
átad a kiskutyával együtt:
Elso, a származási lap (köznapi szóhasználat szerint
"törzskönyv"). A nemzetközileg is elfogadott kutyás rendezvényeken
csak olyan kutya vehet részt, mely az FCI ( federacion Cinologique
Internacionale , Nemzetközi Kutyás Szövetség) által elismert származási lappal
rendelkezik. Az FCI-re való hivatkozásnak a kiskutya származási lapján
mindenképpen szerepelnie kell. A származási lap a kötelezo tetoválás (vagyis az
egyedi azonosítás) megtörténte után a tenyésztonél van - e nélkül ne hozzuk el
a kiskutyát. Nincs olyan, hogy majd késobb megküldi, még nincs kész, stb : a
gondos tenyészto idoben eljár a származási lapok beszerzése ügyében.
A jelenlegi FCI által is elismert származási lapoknak van egy olyan változata
is, amelyekre feltuno módon rá van bélyegezve egy negatív megjegyzés, pl.
"A szülo nem rendelkezik az eloírt minosítésekkel". Lehetoleg ne
vásároljunk olyan alomból, ahol a kiskutyák lapján megjelenik ez az un. "felülbélyegzés" -
ez azt jelenti, hogy valami nincs rendben a szülok körül.
Ha a származási lap osi soraiban valamely os ismeretlen, köznapi szóhasználat
szerint "lyukas a törzskönyv", a kiskutya un. B-törzskönyvet kap ,
vagyis a törzsszáma mellett egy B betu található. Az ilyen kutya nemzetközi
gyoztes címeket nem érhet el. Emellett ez azt is jelentheti, hogy a
származásában ott nem magyar vizsla os szerepel. Sajnos ez visszaüthet,
elofordulhat valami fajtaidegen hiba majd esetleg az o kölykeinél - tehát
tenyésztési célra az ilyen kölyök választása megfontolandó!
Ha a kiskutya saját törzskönyve mentes minden ilyen negatív jelzéstol, de
valamelyik szülo törzskönyvén van valami negatívum, azt jelenti, hogy a
kiskutya nagyszüloje / nagyszülei nem teljesítették az eloírt feltételeket.
Ebben az esetben megvásárolhatjuk a kiskutyát, csak kritikusabb szemmel nézzük
meg a szülo saját eredményeit, valóban minden megvan-e, és jó minosítéssel.
A megegyezés szerinti vételár kifizetésekor a tenyészto aláírásával igazolja a
származási lapon, hogy átadta a kutyát. Emellett célszeru adásvételi szerzodést
vagy megállapodást is írni. Ebben mindenképpen rögzíteni kell, ha a kiskutyát
valamilyen speciális célra, tehát vadászatra, tenyésztésre, stb. választotta a
vevo, hiszen ez az alapja az esetleges késobbi szavatossági igényeknek.
Azon azonban ne csodálkozzon senki, hogy az ilyen, magasabb igényt is kielégíto
kölyök vételára is magasabb!
Átvételkor a kiskutyával "jár" a származási lapon kívül egy oltási
könyv is, ami igazolja, hogy megkapta a szükséges alapimmunizáló
védooltást vagy oltásokat, és a szükséges féreghajtásokat.
7. Néhány, a kölyökválasztással kapcsolatban gyakran
felmerülo kérdés:
- Nem baj, hogy nem sötétbarna a kölykök
szeme?
A magyar vizsla egyszínu sárga kutya, nincs benne fekete pigment. Ezért a
szemük felnott korban is világosabb az általában megszokottnál. Így a kölykök
szeme - pontosabban szivárványhártyája - sem sötétbarna 8-10 hetes korban. Ez
majd folyamatosan sötétedni fog, az ivarérés után közelíti meg a végleges
árnyalatot. De azért egy ideális kölyök írisze nem világoskék vagy világoszöld,
hanem legalább a szorzet színével megegyezo árnyalatú, szürkésbarna. Itt igaz
az, hogy minél sötétebb, annál jobb.
- Sötét vagy világos árnyalatú lesz a szorzet
színe?
Elválasztáskor még un. kölyökszor van a kiskutyán, aminek árnyalata fakóbb,
világosabb. A végleges szorszín is csak az egyéves kor körüli vedlés után
alakul ki. Sajnos nem tudjuk pontosan megmondani, melyik kölyök lesz sötétebb
vagy világosabb árnyalatú.
- A legnagyobb kölyök lesz felnotten is a
legnagyobb, legerosebb?
Sajnos azt sem tudjuk biztosan megmondani, melyik kölyök lesz a legnagyobb
kifejlett kutyaként. Sokszor a legkisebb boségesen utoléri testvéreit, esetleg
túl is noheti azokat. A mancsok mérete, a csontozat vastagsága ad némi
támpontot a választáshoz, de biztosat senki sem tud mondani! Mellesleg, nem
tenyészcél a méret növelése, ezért semmilyen elonyt nem jelent, ha a kutya
a fajtaleírásban meghatározott mérethatárok között a felso
határhoz közelít. A jó munkaképesség sem azon a pár centin múlik!
- Vágott vagy hosszú farkú kisvizsla a jobb?
A magyar törvények vadászó fajták részére még megengedik a farok kurtítását,
azonban ez nem kötelezo. Azt tudni kell, hogy egyre több európai országban
tilos a kurtítás, illetve a kurtított farkú kutyák kiállítása. Egyébkén ízlés
dolga - én a hosszút szeretem.
8. A leendo vadászkutya kiválasztása
Még nehezebb a feladat, ha valaki speciális célra akar kutyát választani.
Az elso feladat ebben az esetben annak meghatározása, hogy milyen adottságok
kellenek a kiválasztott munka elvégzéséhez?
Vadászkutyák esetében ezek a következok:
- abszolút stabil idegrendszer, szilárd viselkedés eros
zajok hallatán
- élénk vérmérséklet
- eros birtoklási vágy
- késztetés arra, hogy valamit a szájában cipeljen
- jó szaglóképesség
Mindezekre a tulajdonságokra jellemzo, hogy örökölhetoségük magas, vagyis a
fenotípusosan megfigyelheto jelleg nagyobb részét határozzák meg a gének, és
kisebb részét a környezeti hatások (a tanítás, a felnevelés, a tapasztalat).
Tehát, meg kell próbálni felmérni, hogy a kiskutya mennyire hordozza ezeket, és
meg vizsgálni, hogy a szülok, nagyszülok és - ha van adat - az oldalági
rokonok, testvérek - mennyire "jók" ezekben. Az utóbbi feladat a
viszonylag egyszerubb, hiszen a felnott vizslák saját eredményei, bírálati
lapjai alapján vonhatunk le következtetéseket.
A kölyköket pedig teszteljük, mégpedig lehetoleg többször, hiszen egy adott
pillanat teljesítményét a kiskutya aktuális fizikai állapota (jóllakottság,
fáradtság, pillanatnyi rossz közérzet) jelentosen befolyásolja.
1. Idegrendszer, zajturés
A LEGFONTOSABB SZEMPONT A LEENDO VADÁSZKUTYA KIVÁLASZTÁSÁNÁL. Vizsgáljuk a
reakciójukat eros hangingerekre, persze fokozatosan emelve a hangerosséget. Jó
idegrendszeru az a vizsla, amelyik - mégha összerezzen is az eros hanghatásra -
utána pár másodperc elteltével érdeklodést mutat az ismeretlen iránt, annak
felderítésére indul vagy folytatja addigi tevékenységét. Nem túl jó jel, ha
félrehúzódik. Ha a kiskutya (kiskutyák) közönyösnek tunik, szinte oda sem
pillant: ez annak a jele, hogy a tapasztalt tenyészto már jól kondícionálta
oket erre a zajra. Célszeru mással próbálkozni, de ha erre sem kapunk
különösebb reakciót, elfogadhatjuk, hogy a kicsik jól viselik az eros zajokat.
2. Vérmérséklet
Ennek megállapításához gyakorlott szem, sok-sok tapasztalat kell, és foleg az
alom alapos tanulmányozása szükséges. Érdemes megkérdezni a tenyészto
véleményét, hogy a kölykök közül melyik a legjátékosabb, az "örök
bajkevero, minden lében kanál", és érdemes azt választani.
Jó teszt, ha a kölyköt testvérei és anyja nélkül olyan helyre visszük, ahol
addig még nem volt, pl. szobába, csúszós aljzatú helyiségbe. Letesszük, és
látszólag nem foglalkozunk vele. Meg kell figyelni, hogy reagál az ismeretlen
körülményekre, mennyi idore van szüksége ahhoz, hogy feloldódva érdeklodjön új
környezete után. Amikor már valamelyest otthon érzi magát, egy újabb
ismeretlen, furcsa tárgyat helyezünk elé. Megfigyeljük, érdeklodik-e iránta,
megpróbálja-e felderíteni és birtokba venni.
3. Birtoklási vágy, érdeklodés a vad iránt
7 - 8 hetes korban szoktunk valami könnyu apportot - fácánszárnyat, nyúllábat,
esetleg kisebb lott madarat mutatni nekik. Jobb, ha egyedül, testvérei nélkül
próbáljuk ki a kölyköt. Ha ilyen helyzetben is érdeklodik, szaglássza a
"vadat", ismerkedik vele, próbálja szájba venni és hozni: jó
apportkészséget és vadászszenvedélyt sejttet! Némelyik annyira tuzbe jön, hogy
miután eltüntettük a "vadat", tovább keresi, szaglássza a helyét. Ha
valamelyik kölyök egyedül nem mutat érdeklodést a vad után, biztos kedvet kap,
ha látja, hogy a társai játszanak vele, érdeklodnek utána. Persze lehetoség
szerint az elobbi kisvizslát választjuk!
Következo fokozatban a már megismert és megkedvelt apportot (vagy saját kedvenc
játékát) mutatjuk neki, majd olyan helyre tesszük, ahonnan csak nehezen tudja
elovenni, pl. beletesszük valamibe, amit azért felér, vagy letakarjuk egy
újsággal. Az a jó, ha küzd a számára érdekes dolog megszerzéséért, nem hagy fel
a próbálkozással néhány másodperc után.
4. Hozási, cipelési hajlam
Ezt bármilyen könnyu, a kicsik számára újdonságot jelento tárggyal
kipróbálhatjuk. A figyelmüket felhívva dobjunk nekik valami " szájbaillo
" méretu újdonságot, és figyeljük a reakciókat. Melyik fogja elobb
megszerezni, felkapja-e vagy a tetthelyen próbálja vizsgálni, védelmezni a többitol?
Amelyik kicsi már megismerkedett vele, azt vegyük ki a kupacból, és folyik
tovább a játék. Íly módon az összes babáról véleményt formálhatunk.
5. Sajnos az orrjóság nehezen
vizsgálható ilyen fiatal korban. Megpróbálkozhatunk azzal, hogy a szokásos
tartózkodási helyükön észrevétlenük elrejtünk egy illatozó falatkát (fontos,
hogy ismerjék a szagot és épp ne legyen dugig jóllakva!) és várunk, ki találja
meg elobb, kinek indul meg az orra?
9. Kölyök választása egyéb munkacélra (pl.
agility , mentokutya, egyéb sportkutya)
Ezekre a speciálsi feladatokra is hasonló szempontok alapján választunk vizslát.
A legfontosabb tulajdonságok:
- stabil idegrendszer, zajturés
-élénk , aktív temperamentum, kíváncsiság
- birtoklási vágy, elhozási hajlam
- gyorsaság, mozgékonyság
- gyors alkalmazkodóképesség ismeretlen helyzetekben.
Az elozoekben felsorolt tesztekkel próbálkozhatunk most is. Persze, ezekhez a
munkákhoz nem olyan fontos a vad iránti érdeklodés, viszont a birtoklási vágy,
az rendkívül fontos, hiszen a legtöbb különleges feladatra való tanításnál a
kutya labda iránti szenvedélyét használjuk ki, az meg a birtoklási vágyból és a
hozókedvbol alakítható ki. Ezekre a feladatokra jobb, ha nem az alom vezérét,
az alfa-egyedet, de nem is a csendben meghúzódó un. béta-egyedet választjuk. Az
elobbivel egy kezdo kiképzo nehezebben boldogul, az utóbbi meg sosem lesz igazi
jó, akadályokat leküzdo, szenvedélyesen dolgozó kutya.
Viszont, beteg mellé, terápiás kutyának kifejezetten elonyös lehet az a béta
egyed, aki jó idegrendszeru, nem félos, aki a maga nyugodt, csendes, alárendelt
természetével jól fogja turni másos szeszélyeit.
10. Kölyök választása kiállítási célra
Aki a kiállítási ringek világában szeretne szerencsét próbálni,
mindenképpen nagyon stabil idegrendszer és jó küllemu vizslát válasszon, aki
megfelel vadászati célokra is! Ugyanis a magyar és a nemzetközi champion cím
elnyerésének feltétele a megfelelo szintu vadászvizsga letétele is!
A kölyök választásánál mindenképpen várjuk el a szüloktol és a nagyszüloktol, hogy
maguk is rendelkezzenek legalább alapszintu kiállítási eredményekkel, és
feltétlen olvassuk el a bírálati lapjaikat is. Tudjuk, hogy bizonyos
testfelépítésbeli tulajdonságok is erosen öröklodnek. Tehát várjuk el az
osöktol, hogy ne legyen határozott testfelépítésbeli hibájuk, ne legyen
kifejezetten világos szemük, jó szerkezetekkel és arányokkal rendelkezzenek. (A
részletes magyarázat a vizsla küllemét bemutató fejezetben található.)
A kölyköket is alaposan nézzük meg mozgásban is, meg kiállítási, beállított
testhelyzetben is. Ez az igazán nehéz feladat: egy kisvizslát legalább pár
másodpercre nyugodt állásra késztetni! Magam a következoképpen járok el: Egyik
kezemmel elölrol a mellkasa alá nyúlok a két lába között, a másikkal ugyanúgy a
fara alá nyúlok, és határozott mozdulattal, óvatosan 'megrázom' kicsit, vagyis
váltakozva farát meg a mellkasi részt emelem-süllyesztem. Így kissé elszédül,
megzavarodik a gyerek, s ezt kihasználva állítom föl valami asztalfélére, Így a
meglepetéstol meg a magasságtól való tartózkodása miatt egy rövid ideig
(remélhetoen) nyugodtan áll, meg lehet szemlélni a testarányait,
lábszerkezetét. Már egy 8 hetes kölyöktol elvárjuk, hogy jól szögelt legyen
elol-hátul , a hátvonala legyen egyenes, a mancsai szabályosan álljanak. Persze
még más arányokat mutat, mint egy felnott, a szeme világosabb, de ne legyen
kifejezetten lelógó torokbore, a mellkasa alatt sem lehet laza a bor, és a
szemhéjak feszesen simuljanak a szemgolyóra. A fej formája és arányai még
nagyon különböznek a felnottkoritól, így ennek megítéléséhez nagy tapasztalat
kell! Kan kölyök esetében mindkét herének tapinthatónak kell lennie!
Mindenképpen jó, ha szakérto segítségét kérjük a választáshoz, hiszen nagyon
gyakorlott szem kell a kölykös vonalak, arányok és puhaság mellett felfedezni a
jövendo kiállítási sztárt!
Nem gyozöm eléggé hangsúlyozni, hogy a veleszületett tulajdonságok csak az
alapot jelentik: bármilyen gondosan és elorelátóan választjuk ki vizslánkat, ez
csak a munka kezdete: igazán jó kutya, nekünkvaló kutya csak sok-sok közös
munka után válik belole! Az átlagos adottságú kutyából is válhat kiemelkedo
egyed a körültekinto, hozzáérto felnevelés, kiképzés során.
( Füzesiné Szegvári Zsuzsa)
A kutya
beszerzése elott
Amikor szóba kerül, hogy egy kutyával bovítsük családunkat, célszeru az alábbi
kérdéseket feltenni - és megválaszolni magunknak:
1. Vegyek, vagy ne vegyek? - mármint kutyát
2. Tényleg vizslával szeretnék élni?
3. Fiú vagy lány legyen?
4. Kölyök vagy növendék?
5. Honnan, melyiket válasszam?
6. A kölyök okmányai.
7. Néhány, a kölyökválasztással kapcsolatban gyakran
felmerülo kérdés.
8. A leendo vadászkutya kiválasztása.
9. Kölyök választása egyéb munkacélra
10. Kölyök választása kiállítási célra
1 . Vegyek, vagy ne vegyek? - mármint
kutyát.
Ez a legfontosabb, és "kezdoknek" talán a legnehezebben
eldöntheto kérdés. Ugyanis egy kutya befogadása hosszútávú -
emberi számítás szerint 15 évre szóló - és egész életvitelünket
meghatározó döntés!
Vegyük sorra, milyen kellemetlenségekkel kell gyakorta számolnia egy
kutyatartónak:
- Nincs szünnap, kibúvó, rossz ido: a kutya szükségleteit ki kell
elégíteni, vagyis etetni kell, elegendo mozgási és ürítési lehetoséget kell
biztosítani számára, az anyagcsere melléktermékeket el kell takarítani (utcán,
kertben, lakásban egyaránt), miatta többet kell takarítani a lakást. Ezek
mindennapos tennivalók, ráadásul némelyiket naponta többször és nagyjából
rendszeres idobeosztás alapján kell végezni.
- Számolni kell azzal is, hogy a szukebb és tágabb környezetünkkel
is el kell fogadtatni ot, beleértve ebbe nemcsak a családtagokat és barátokat,
hanem a nem mindig toleráns szomszédokat, utcai ismeretleneket is. Az
alapszabály az, hogy a kutyásoknak kell úgy intézni, hogy ne okozzanak
aránytalanul sok kellemetlenséget a világ nem kutyás részének.
- Tudomásul kell venni, hogy egy csomó helyre nem szabad kutyát
bevinni - ezt figyelembe kell venni programjaink szervezésénél. Különösen a
többnapos kiruccanások szervezését nehezíti meg, ha négylábú családtagunk is
van, pláne, ha o egy közepes méretu és mozgékony kutya, pl. egy vizsla.
- Számolni kell a kutyatartás többletköltségeivel is. Nemcsak a
rendszeres kiadásokat kell figyelembe venni, hanem a kisebb-nagyobb rendszerességgel
- de tervezhetoen - felmerülo oltási, féreghajtási stb. költségeket is. Arra is
gondolni kell, hogy baj esetén az állatorvosi ellátás bizony nagyon drága
lehet! 2003-as árakon számolva egy egyszerubb betegséget - állatorvosi
vizsgálattal és gyógyszerekkel - sem lehet mindig megúszni tízezer forint
alatt, egy komolyabb vizsgálat, esetleg mutét szükségessége esetén ez az összeg
hamar megduplázódik, triplázódik, stb ... És ha beteg a kutyánk, nincs
visszaút, vállalni kell a kezelését, hiszen mi akartuk ot, nem o
minket!
- Még az autó kiválasztásánál is jó, ha "betervezzük"
majdani vizslánkat: könnyebb az életünk, ha kombi kocsit választunk, különben
egy helyet a hátsó ülésen elfoglal kutyánk, és a kocsi takarítása is sokkal
munkaigényesebb lesz.
Persze, mindezen kötelmekért és kellemetlenségekért százszorosan fog kárpótolni
kutyánk, odaadó szeretetével, feltétlen bizalmával és ragaszkodásával, de jól
át kell gondolni, hogy az adott élethelyzetben hosszútávon tudunk-e vállalni
egy kutyát, vagy esetleg célszerubb várni egy-két évet?
Még szólni szeretnék a kutya - kisgyerek kérdésrol .
Alapvetoen az a véleményem, hogy már egy pici gyereknek is mérhetetlenül sokat
jelent, ha napi környezetében az embereken kívül más élolényt is talál. Itt
kezdodik a helyes, élet és természetcentrikus világszemlélet kialakítása!
Mindkét fiam kutya mellett nott fel, kutyába kapaszkodva tanult járni, kutya
orizte álmát a kertben ... soha , semmi betegséget nem kaptak kutyától.
Elmondhatatlanul nagy hatással van egy gyerek személyiségének kialakulására egy
kutya, puszta létével. De! Nem javaslom úgy idozíteni, hogy pici gyerek - pici
kutya. Véleményem szerint ideális, ha kutyánk már legalább másfél-két éves a
baba érkezésekor, vagyis már "kész", jólnevelt , túl vagyunk a gyerekkori
problémákon és nehézségeken.
Másik járható út az, hogy a gyerekünk, gyerekeink legyenek túl a kisded koron,
a napi ötszöri etetés - pelenkázás - mosás stb. verklijén, az egy-két éves kor
közötti " mászóiskolán " és a "mindent a számbaveszek "
perióduson. Szerintem egy hároméves gyerek mellett már bátran vállalhatunk
kiskutyát, lesz rá elég idonk és lehetoségünk, hogy megadjuk neki is az ot
megilleto figyelmet és törodést élete elso félévében.
A harmadik járható út az, ha növendék vagy felnott kutyát választunk magunknak,
akinek a gondozása, nevelése már nem igényel annyi idot és állandó
odafigyelést. Ebben az esetben azonban mindenképpen kérdezzük meg az addigi
gazdától, hogy hogyan viszonyul a kutya kisgyerekekhez, és fokozatosan,
óvatosan szoktassuk össze oket.
Szólni kell még valamirol. Az utóbbi években megszaporodtak a
hírekben a borzasztó jelentések, hogy a család kutyája súlyosan bántotta a
kiscsecsemot vagy kisgyereket. Egy vizslával kapcsolatban el sem tudok képzelni
olyan helyzetet, hogy a magatehetetlen csecsemot bármilyen szinten megsebesítse
egy vizsla. (Gondoljunk bele, egy vizslának még az élo vadat sem szabad
megölnie, lett légyen az bármely pici naposcsibe ... ) Egy már önállóan mozgó,
mászó kisgyerekkel szemben is maximálisan toleránsak a vizslák (mint ahogy a
legtöbb kutya), legfeljebb nyüszítve próbál kitérni a túl terhes és
kontroltalan szeretet és nyaggatás elol. Ebben a korban azonban már oda kell
figyelni, és megtanítani a gyereket arra, hogy o is vigyázzon a kutyára, óvatosan
bánjon vele, hiszen neki is fáj, o is lehet "bibis"! Ha ezt nem
tesszük, késobb elofordulhat, hogy kutyánk a maga módján figyelmezteti a
gyereket a határra, s ennek bizony lehet a következménye egy-két kisebb seb, no
meg hatalmas sírás ... Ha ilyen elofordul, a kutya leintése mellett mindig
kérdezzük meg gyerekünket is: meséld el, mit csináltál te, amire a kutya ilyen
csúnyán válaszolt?
2. Ha eldöntöttük, hogy emberi
számítás szerint képesek vagyunk-leszünk és akarunk egy kutya-társat
elkövetkezendo 15 évünkre, jöhet a következo kérdés:
Tényleg vizslát akarok?
Már írtam a vizsla személyiségérol az elozoekben. Leszögezhetjük, hogy a vizsla
kifejezetten nagy mozgás- és foglalkozásigényu fajta . Tehát
az válasszon vizslát, aki sportos életvitelu, naponta legalább egy kiadós
futási, mozgási lehetoséget tud biztosítani számára a többszöri egészségügyi
séta mellett. Ez alól az se mentesít, ha nap közben a kertben van kutyánk:
egyedül a kertben sem fog eleget ugrálni, futni, játszani. Ezen kívül a vizsla
igazi munkára termett kutya: persze számára a vadászat a "non plus
ultra", de remekül beválik más kutyás szabadido sportban, vagy akár komoly
munkára is, pl. mentokutyaként, terápiás kutyaként, vagy egyszeruen társként a
futó vagy túrázó edzéseinkhez.
Mivel rövid szoru, elsosorban lakásban tartásra ajánlott .
Persze tavasztól oszig nap közben, amikor az ember nincs otthon, lehet kint a
kertben vagy az udvaron, ha van széltol-naptól védett jó háza. Amikor otthon
van a gazda, a vizsla minden percben vele akar lenni, nem szabad ot kihagyni a
napi történésekbol. Nagyon jól alkalmazkodik nagy családhoz , kifejezetten
szereti a nagy társaságot , általában nagyon jól ismeri a család
barátait és szereti is oket, tehát a nyitott, nagy társadalmi életet éloknek is
kiváló társ lehet.
A csendesebb, otthonülo, helyhez kötött életet élo, otthon inkább nyugalmat és
elmélyült, csöndes idotöltéseket kereso ember inkább ne egy nyüzsgo,
szeretetével tolakodó vizslát válasszon társának.
Ház és személyorzési feladatokra is alkalmatlan , ezt ne várjuk
tole!
3. A következo eldöntendo kérdés:
Szuka (nostény) vagy kan (hím) vizslát válasszak?
Mérlegelni kell mindkét ivar elonyeit és hátrányait, mielott döntenénk. Nem
állja meg a helyét az az állítás, amely szerint a szukák inkább a ház urához, a
kanok pedig a ház asszonyához vonzódnak. Függetlenül a kutya ivarától azzal a
családtaggal alakul ki a legbensoségesebb kapcsolata, aki a legtöbbet
foglalkozik vele, aki rendszeresen sétáltatja és aki ezáltal meghatározza
"kutyaélete" legfontosabb részleteit.
Tapasztalat, hogy a szuka könnyebben irányítható és
"kézben tartható2, simulékonyabb, mint a kan. Sokan tartják a szuka
hátrányos tulajdonságának a tüzelést, ami általában félévente mintegy három
hétig tart, és ezalatt kiemelt gondoskodást igényel. Bár különbözo speciális
szagsemlegesíto szerekkel tompítható az ilyenkor jelentkezo ivari illat, de ne
várjunk csodákat. Ezido alatt a szukát szigorúan csak pórázon szabad sétáltatni
olyan helyeken, ahol elofordulhat más kutya is. Annak érdekében, hogy
megelozzük a környék kan kutyáinak többeket esetleg bosszantó "szerelmi
szerenádjait" és behatolási kísérleteit, a séták alkalmával célszeru a
kapunkat futva elhagyni, hogy szukánk a házunktól távolabb helyezze el hívogató
illatüzeneteit. Nem ajánlott mégoly jól bekerítettnek és zártnak gondolt
kertben sem egyedül hagyni az épp kívánatos állapotban lévo kutyahölgyet: a
szerelem nem ismert akadályokat kutyáéknál sem, könnyen érhet meglepetés 9 hét
elteltével, ha csak a kerítésre bízzuk a dolgot.
Tüzelés idején a szuka takarítja magát, de azért csöpögtet egy kicsit, és a
fekhelyén is foltot hagy maga után. Ez elkerülheto tüzelonadrág és egészségügyi
betét használatával, Persze eleinte nem nagyon tetszik az ifjú hölgynek a
viselet, de egy kis odafigyeléssel és következetes szigorral elfogadtatható
vele az "új divat".
A szuka vizelési szokásai ugyanakkor kedvezobbek, kényelmesebbek és a kert
növényei is kevésbé sínylik meg ezt, mint a kanok állandó jelölgetéseit.
Aki nem akarja szukáját tenyészteni, egyszeruen és végérvényesen megelozhet
minden kellemetlenséget, ha ivartalaníttatja kutyáját. Ez ugyan hasmutétet
jelent, de általában hamar regenerálódnak utána a kutyák. Tévhit, hogy ettol
megváltozik a szuka természete vagy elhízik. Csak akkor lesz kövér, ha keveset
mozog és túl sokat eszik - mint bárki más!
A szukával ellentétben, aki kizárólag a tüzelési periódus alatt kíván a kan kutyával
pározni, a kan szinte örökké "szerelmes", hiszen a környék szukái nem
egyszerre tüzelnek. Rá is éppúgy vigyázni kell, hiszen ösztöneitol hajtva
megszökhet, csatába szállhat más kanokkal az imádott kegyeinek elnyeréséért.
Egyébként a kan éppúgy ragaszkodik "falkájához", egy vizslafiú
ugyanolyan hízelkedo, kedveskedo és barátságos, természetükben nincs számottevo
különbség.
Kan kutya tulajdonosaként tudomásul kell vennünk azt az ösztön vezérelte
szokását is, hogy a folytonos szimatolgatás mellett a vizeletével jelöli körbe
élettere határait, sétaútvonalait és így tudatja a többi kannal jelenlétét.
Ezért nehezebb megtanítani arra is, hogy csak bizonyos helyeken intézheti el a
dolgát, akár utcán, akár a kertünkben. Az egészségügyi sétát se lehet olyan
gyorsan "lezavarni", mint egy szukával.
Összegezve, véleményem szerint ez a kérdés tulajdonképpen csak annak fontos,
aki tenyészteni akar, különben személyes szimpátia és ízlés dolga, ki melyiket
szereti jobban.
4. Kölyköt vagy növendéket válasszak?
Magyarországon az általános gyakorlat az, hogy 8-10 hetes kölyköt
vásárolnak az emberek. Sok országban viszonylag nagy a kereslet a növendék
kutyára is. Egyrészrol, ha magunk neveljük kedvencünket pici korától, életének
egy gyönyöru és izgalmas korszakát ismerjük meg, ismerjük minden fontos
élményét, úgy neveljük, ahogy nekünk a legmegfelelobb. Ezért munkakutyának
feltétlen azt javaslom, hogy aki vadászati vagy egyéb munkacélra keres vizslát,
az maga nevelje fel leendo munkatársát.
Ugyanakkor egy kiskölyök felnevelése nagyon ido- és munkaigényes dolog. Nagyon
könnyu elrontani, rossz szokásokat "belenevelni" pusztán
tapasztalatlanság vagy krónikus idohiány miatt. Ha nem vagyunk vele, bizony
könnyen elofordul, hogy unalmában olyan tevékenységet talál magának, amivel
kárt okoz. Egy-két megrágott székláb vagy szonyeg, cipo, papucs emlékeztet
kutyánk gyerekkorára.
Egy fél - egyéves kutya még tökéletesen tud illeszkedni a családhoz, az új
gazdához , kölcsönös szimpátia esetén hamar kialakul az összhang és a szeretet,
a ragaszkodás. Tehát azoknak, akik meglehetosen elfoglalt életet élnek és
napjaik nagyobb részét otthonuktól távol töltik, praktikusabb egy növendék
kutyát beszerezni, persze gondos kiválasztás alapján.
5. Honnan, melyiket válasszam?
Elérkeztünk a legösszetettebb kérdés megválaszolásához. Egy kiskutya
beszerzése nem egyszeru adásvétel, hiszen hosszútávú társat választok,
akivel vagy 15 évig jóban-rosszban együtt leszek, akit szeretni fogok, tehát
nem fogom kilökni csak azért, mert nem sikerült a legjobban ez a választás.
Sokéves tapasztalat mondatja velem, hogy életeket befolyásoló döntésrol van itt
szó! Nem egy embert ismerek, akinek egész életvitelét, munkáját, baráti körét
megváltoztatta az a pillanat, amikor elso vizsláját lakásába fogadta! Nem csak
szórakozást, hasznos és kellemes idotöltést, hanem esetleg új munkalehetoséget,
emberi kapcsolatokat ajándékozhat nekünk kutyánk, a vele való törodés és
foglalatosság. Sajnos olyan eseteket is ismerek, amikor a rosszul sikerült döntés
vagy választás miatt valaki elfordult az aktív kutyasporttól, hiszen
természetesnek veszi, hogy maga mellett tartja azt a kutyát is, aki nem
váltotta be teljesen reményeit, nem felel meg arra a célra, amire pedig
kiszemelte ot.
Ezért nagyon fontos mindenki számára, hogy pénzt, idot, fáradtságot nem kímélve
alaposan járja körül a lehetoségeket és csak minden szempontból számára
megfelelo kölyköt vegyen meg. Ne feledjük, bármilyen borsosnak hangzik is a
vételár, amit megspórolunk a réven, hamar elvesztjük a vámon, ha esetleg
érzékeny, beteges lesz a kutyánk, vagy nem felel meg a kívánt munkacélra. Ne
hallgassunk pillanatnyi fellángolásainkra, napokat, heteket gondolkodjunk a
fenti kérdéseken, majd alaposan tájékozódva, több tenyészetet is meglátogatva döntsünk.
Milyen szempontokat kell figyelembe venni a választásnál?
A kiindulási pont: milyen kutyát szeretnénk? Erre a kérdésre az esetek túlnyomó
többségében a következo válasz érkezik: Legyen egészséges - okos, könnyen
tanítható, ne legyen félos - legyen jó a kiválasztott munkacélra (leginkább
vadászatra) - és végül legyen szép. Ez a négy alapveto szempont - ebben a
fontossági sorrendben! - határozza meg kutyánkat, ezeket figyelembe véve kell
kiválasztanunk ot.
"Nézd meg az anyját, vedd meg a lányát!" A régi népi bölcsesség kissé
módosított formája igaz a kutyavásárlásra is. Ugyanis egy 6-8 hetes kölyök még
a legtapasztaltabb szakértoknek is talány, senki sem tudja biztosan megmondani,
milyen vizslává válik majd. De, ha ismerjük szüleit, esetleg más rokonait,
abból következtetni tudunk arra, hogy helyes nevelés és tartás mellett milyenné
válhat majdani kedvencünk.
Igen, de csupán a megtekintés keveset mond el még egy felnott állatról is!
Tehát, célszeru megnézni: a szülok és a nagyszülok milyen un. tenyésztési
adatokkal, eredményekkel rendelkeznek. És, mert van egy olyan bölcs mondás is,
hogy "messzirol jött ember azt mond, amit akar" - célszeru
megkövetelni, hogy valamilyen " dokument " legyen mindezekrol. Tehát,
sorban:
1. Egészségesség:
A legfontosabb és legnehezebb kérdés. Beszélgetés közben térjünk rá a kutya
várható élettartamára, és kérdezzük meg, hogy a kölykök szülei, nagyszülei stb.
meddig éltek, mi bajuk volt, az anya mennyit volt beteg, stb. Mindenképpen
bizalmat kelt, ha a tenyészetben ott él még a kölykök nagyszüloje, dédanyja
vagy apja. (Ebbol kiderül, hogy azok hosszú életuek, egészségesek-e és az is,
hogy a tenyészto gondosan és szeretettel bánik kutyáival, tehát valószínuleg a
kölykökkel is!)
Jelenleg az egyetlen kötelezo egészségességi szurés magyar vizslánál a
csípoízületi diszplázia vizsgálat. Ennek eredményét az un. FDB (Független
Diszplázia Bizottság) igazolja a szülok törzskönyvén. Mindenképpen
ragaszkodjunk ahhoz, hogy legalább a szülok, de jó, ha a második - harmadik
generáció minél több tagjának van megfelelo vizsgálati eredménye.
2. Természet, temperamentum, munkaalkalmasság:
Összevontan tárgyalom ezeket a szempontokat, hiszen az ezekre vonatkozó
információk forrása ugyanaz: egyrészt, a szülok, nagyszülok megtekintése,
esetleg munkában is, másrészt, a különféle tenyészvizsgák és munkaverseny
eredmények bírálati lapjai. Annak is nyomatékosan javaslom, hogy
"követelje meg" a szüloktol, hogy legalább alapszintu vizsgával
rendelkezzenek, aki nem tervezi, hogy leendo kiskutyájával vadászni vagy
sportolni (kiállításozni, versenyezni, stb.) fog. Ugyanis a mai modern világ
forgatagában egy társként, városban tartott kutya idegi terhelése szinte a
legnagyobb, és a legsokoldalúbb követelményeknek kell megfelelnie. Erre csak
egy stabil idegrendszeru, alkalmazkodó, tanulékony, élénk vérmérsékletu kutya
képes. Az egyes vizsga és versenytípusok ismertetésével külön fejezet
foglalkozik, itt csak annyit szeretnék hangsúlyozni, hogy legalább az
Alapvizsga (AV) mindkét szülonek legyen meg. Javaslom, hogy ne elégedjünk meg a
törzskönyvön szereplo eredménnyel, hanem nézzük meg a bírálati lapot is, hiszen
az sok részletes adatot tartalmaz, ami segít a tájékozódásban. ( Pl. ha nem
vadászkutyát keresünk, kevésbé zavar minket az orrjóságra kapott gyengébb osztályzat,
mint az idegrendszerre, temperamentumra, munkakedvre vonatkozó negatívum.)
Pozitívan értékelheto, ha a kutya bármilyen vadászvizsgán vagy versenyen
szerzett eredményt, vagy agilitizik , esetleg "mentokutyázik".
Mindegyik azt bizonyítja, hogy okos, tanulékony, kezelheto, jó idegrendszeru -
és nagy eséllyel a kölyke is az lesz!
3. Végül, de nem utolsó sorban, a szépség:
Legalább annyit várjunk el, hogy mindkét szülo tenyészszemlén legyen minosítve.
Persze, ha van kedvünk kipróbálni a kutyakiállítások világát, feltétlen olyan
kölyköt válasszunk, akinek szülei és nagyszülei többsége szintén eredményes
kiállítási kutya volt - a törzskönyvön erre jó esetben boségesen elegendo
adatot találunk. Itt is célszeru elolvasni a bírálati lapokat, tanulságos lehet
megfigyelni, mit mond a szakérto leendo kutyánk szüleirol!
Azonban, a fentieken túlmenoen, lényeges az is, hogy megismerjük a
tenyésztot . Nagyon fontos az emberi szimpátia, hiszen jó esetben o
lesz az, akitol eloször fogunk tanácsot kérni bármely kutyás gondunkban, akinek
segítségét kérjük szükség esetén. Mivel leendo kiskutyánk élete elso,
meghatározó periódusát a tenyészto mellett éli le, tole kapja a kutya-ember
kapcsolat legelso és legfontosabb élményeit: így nagyon fontos, o hogyan
viszonyul a kutyáihoz, a kölykökhöz: szeretet-teli, bizalmas kapcsolatban
vannak-e vagy csak egy szokványos munkaeszközt lát bennük? Vajon megkapott-e
kiskutyánk mindent, jó minoségu élelmet, gyógyszert, korrekt védooltásokat,
törodést és szeretetet - mindez életfontosságú ahhoz, hogy kiváló vizslává
tudjon majd fejlodni.
Tehát figyeljük meg:
- A tenyészto hogyan tartja kutyáit, azok hogy
viszonyulnak hozzá: bizalommal és szeretettel vagy bizonyos tartózkodással,
félelemmel, esetleg közönyösen? Tiszták, jól gondozottak, egészségesek-e?
- Hol tartja a kölyköket, biztonságos, száraz, meleg
helyen-e, azok tiszták, rendezettek-e, vagy épp "véletlenül" "pont
most" büdösek, trágyásak, bolhásak?
- A kölykök fenntartás nélkül odacsodülnek-e hozzá,
amikor odamegy hozzájuk? Láthatóan ismerik-e és bizalommal vannak-e iránta?
- Van-e a kölyköknek elegendo játéktere, játékszere,
ingerdús környezete?
- Hogy viszonyulnak a kölykök az idegen belépohöz?
Láthatóan fenntartás, tartózkodás nélkül, mint aki már pontosan tudja,
"mire való" az ember, vagy bizalmatlanul, esetleg félénken,
félrehúzódva?
- Ha a kölyök egyedül egy számára ismeretlen
szituációba kerül, megijed-e, mennyi ido után kezd érdeklodni az ismeretlen
környezet, tárgy iránt?
- Ha felemeljük, kézbe vesszük, hagyja-e magát
kényeztetni, bátran ismerkedik-e az új helyzettel vagy rémülten kapaszkodik és
mozdulni sem mer?
- Hogy reagál egy, a közelébe ledobott zajos,
ismeretlen tárgyra? Az elso ijedtség után odafordul-e megvizsgálni a jövevényt,
vagy folytatja addigi tevékenységét? Esetleg félosen eloldalog vagy rémülten
beszalad a kuckójába?
- Hogyan reagál váratlan, eros zajra?
- Ha felemeljük és a hátára fektetve gyengéden
leszorítjuk a földre: mit tesz? Tiltakozva, minden igyekezetével szabadulni
akar, morogva tiltakozik (valószínuleg vezéregyéniség lesz) - vagy elfogadja a
helyzetet és kezünket nyalja vagy játszani próbál vele vagy csak egyszeruen
várja, mi fog történni (alkalmazkodóbb, könnyebben vezetheto, nem vezérségre
töro személyiség)
- Meg lehet figyelni a kiskutyák között kialakult
rangsort. Az egyértelmuen domináns "vezér", un. alfa egyed elsosorban
eroskezu, gyakorlott kiképzok, férfiak részére ajánlottak. Kezdo kiképzo
lehetoleg ne próbálkozzon vele, inkább a rangsor közepérol válasszon magának
társat, akivel valószínuleg nem kell majd éles rangsorvitát folytatnia.
Kisgyerek vagy megváltozott képességu személy mellé ajánlott a béta-egyed, aki
szinte magától értetodonek veszi emberfalkája tagjainak elsobbségét és boldogan
teljesíti minden kívánságukat.
Persze, mindezek megfigyelése idot vesz igénybe! Jobb, ha többször is
meglátogatjuk az almot, figyelemmel kísérjük fejlodésüket. Érdemes kikérni a
tenyészto véleményét és tanácsát, melyik kölyköt tartja nekünk legjobbnak? Ne
vegyük tolakodásnak, ha kérdéseket tesz fel életmódunkra, szokásainkra
vonatkozóan, céljaink, elképzeléseink, családunk után érdeklodik - mindez csak
annak jele, hogy fontos számára a kiskutyák jövoje és szeretne mindegyiknek
megfelelo otthont találni.
6. A kölyök okmányai
Röviden ismertetem a kölykök okmányait , amelyeket a tenyészto
átad a kiskutyával együtt:
Elso, a származási lap (köznapi szóhasználat szerint
"törzskönyv"). A nemzetközileg is elfogadott kutyás rendezvényeken
csak olyan kutya vehet részt, mely az FCI ( federacion Cinologique
Internacionale , Nemzetközi Kutyás Szövetség) által elismert származási lappal
rendelkezik. Az FCI-re való hivatkozásnak a kiskutya származási lapján
mindenképpen szerepelnie kell. A származási lap a kötelezo tetoválás (vagyis az
egyedi azonosítás) megtörténte után a tenyésztonél van - e nélkül ne hozzuk el
a kiskutyát. Nincs olyan, hogy majd késobb megküldi, még nincs kész, stb : a
gondos tenyészto idoben eljár a származási lapok beszerzése ügyében.
A jelenlegi FCI által is elismert származási lapoknak van egy olyan változata
is, amelyekre feltuno módon rá van bélyegezve egy negatív megjegyzés, pl.
"A szülo nem rendelkezik az eloírt minosítésekkel". Lehetoleg ne
vásároljunk olyan alomból, ahol a kiskutyák lapján megjelenik ez az un. "felülbélyegzés" -
ez azt jelenti, hogy valami nincs rendben a szülok körül.
Ha a származási lap osi soraiban valamely os ismeretlen, köznapi szóhasználat
szerint "lyukas a törzskönyv", a kiskutya un. B-törzskönyvet kap ,
vagyis a törzsszáma mellett egy B betu található. Az ilyen kutya nemzetközi
gyoztes címeket nem érhet el. Emellett ez azt is jelentheti, hogy a
származásában ott nem magyar vizsla os szerepel. Sajnos ez visszaüthet,
elofordulhat valami fajtaidegen hiba majd esetleg az o kölykeinél - tehát
tenyésztési célra az ilyen kölyök választása megfontolandó!
Ha a kiskutya saját törzskönyve mentes minden ilyen negatív jelzéstol, de
valamelyik szülo törzskönyvén van valami negatívum, azt jelenti, hogy a
kiskutya nagyszüloje / nagyszülei nem teljesítették az eloírt feltételeket.
Ebben az esetben megvásárolhatjuk a kiskutyát, csak kritikusabb szemmel nézzük
meg a szülo saját eredményeit, valóban minden megvan-e, és jó minosítéssel.
A megegyezés szerinti vételár kifizetésekor a tenyészto aláírásával igazolja a
származási lapon, hogy átadta a kutyát. Emellett célszeru adásvételi szerzodést
vagy megállapodást is írni. Ebben mindenképpen rögzíteni kell, ha a kiskutyát
valamilyen speciális célra, tehát vadászatra, tenyésztésre, stb. választotta a
vevo, hiszen ez az alapja az esetleges késobbi szavatossági igényeknek.
Azon azonban ne csodálkozzon senki, hogy az ilyen, magasabb igényt is kielégíto
kölyök vételára is magasabb!
Átvételkor a kiskutyával "jár" a származási lapon kívül egy oltási
könyv is, ami igazolja, hogy megkapta a szükséges alapimmunizáló
védooltást vagy oltásokat, és a szükséges féreghajtásokat.
7. Néhány, a kölyökválasztással kapcsolatban gyakran
felmerülo kérdés:
- Nem baj, hogy nem sötétbarna a kölykök
szeme?
A magyar vizsla egyszínu sárga kutya, nincs benne fekete pigment. Ezért a
szemük felnott korban is világosabb az általában megszokottnál. Így a kölykök
szeme - pontosabban szivárványhártyája - sem sötétbarna 8-10 hetes korban. Ez
majd folyamatosan sötétedni fog, az ivarérés után közelíti meg a végleges
árnyalatot. De azért egy ideális kölyök írisze nem világoskék vagy világoszöld,
hanem legalább a szorzet színével megegyezo árnyalatú, szürkésbarna. Itt igaz
az, hogy minél sötétebb, annál jobb.
- Sötét vagy világos árnyalatú lesz a szorzet
színe?
Elválasztáskor még un. kölyökszor van a kiskutyán, aminek árnyalata fakóbb,
világosabb. A végleges szorszín is csak az egyéves kor körüli vedlés után
alakul ki. Sajnos nem tudjuk pontosan megmondani, melyik kölyök lesz sötétebb
vagy világosabb árnyalatú.
- A legnagyobb kölyök lesz felnotten is a
legnagyobb, legerosebb?
Sajnos azt sem tudjuk biztosan megmondani, melyik kölyök lesz a legnagyobb
kifejlett kutyaként. Sokszor a legkisebb boségesen utoléri testvéreit, esetleg
túl is noheti azokat. A mancsok mérete, a csontozat vastagsága ad némi
támpontot a választáshoz, de biztosat senki sem tud mondani! Mellesleg, nem
tenyészcél a méret növelése, ezért semmilyen elonyt nem jelent, ha a kutya
a fajtaleírásban meghatározott mérethatárok között a felso
határhoz közelít. A jó munkaképesség sem azon a pár centin múlik!
- Vágott vagy hosszú farkú kisvizsla a jobb?
A magyar törvények vadászó fajták részére még megengedik a farok kurtítását,
azonban ez nem kötelezo. Azt tudni kell, hogy egyre több európai országban
tilos a kurtítás, illetve a kurtított farkú kutyák kiállítása. Egyébkén ízlés
dolga - én a hosszút szeretem.
8. A leendo vadászkutya kiválasztása
Még nehezebb a feladat, ha valaki speciális célra akar kutyát választani.
Az elso feladat ebben az esetben annak meghatározása, hogy milyen adottságok
kellenek a kiválasztott munka elvégzéséhez?
Vadászkutyák esetében ezek a következok:
- abszolút stabil idegrendszer, szilárd viselkedés eros
zajok hallatán
- élénk vérmérséklet
- eros birtoklási vágy
- késztetés arra, hogy valamit a szájában cipeljen
- jó szaglóképesség
Mindezekre a tulajdonságokra jellemzo, hogy örökölhetoségük magas, vagyis a
fenotípusosan megfigyelheto jelleg nagyobb részét határozzák meg a gének, és
kisebb részét a környezeti hatások (a tanítás, a felnevelés, a tapasztalat).
Tehát, meg kell próbálni felmérni, hogy a kiskutya mennyire hordozza ezeket, és
meg vizsgálni, hogy a szülok, nagyszülok és - ha van adat - az oldalági
rokonok, testvérek - mennyire "jók" ezekben. Az utóbbi feladat a
viszonylag egyszerubb, hiszen a felnott vizslák saját eredményei, bírálati
lapjai alapján vonhatunk le következtetéseket.
A kölyköket pedig teszteljük, mégpedig lehetoleg többször, hiszen egy adott
pillanat teljesítményét a kiskutya aktuális fizikai állapota (jóllakottság,
fáradtság, pillanatnyi rossz közérzet) jelentosen befolyásolja.
1. Idegrendszer, zajturés
A LEGFONTOSABB SZEMPONT A LEENDO VADÁSZKUTYA KIVÁLASZTÁSÁNÁL. Vizsgáljuk a
reakciójukat eros hangingerekre, persze fokozatosan emelve a hangerosséget. Jó
idegrendszeru az a vizsla, amelyik - mégha összerezzen is az eros hanghatásra -
utána pár másodperc elteltével érdeklodést mutat az ismeretlen iránt, annak
felderítésére indul vagy folytatja addigi tevékenységét. Nem túl jó jel, ha
félrehúzódik. Ha a kiskutya (kiskutyák) közönyösnek tunik, szinte oda sem
pillant: ez annak a jele, hogy a tapasztalt tenyészto már jól kondícionálta
oket erre a zajra. Célszeru mással próbálkozni, de ha erre sem kapunk
különösebb reakciót, elfogadhatjuk, hogy a kicsik jól viselik az eros zajokat.
2. Vérmérséklet
Ennek megállapításához gyakorlott szem, sok-sok tapasztalat kell, és foleg az
alom alapos tanulmányozása szükséges. Érdemes megkérdezni a tenyészto
véleményét, hogy a kölykök közül melyik a legjátékosabb, az "örök
bajkevero, minden lében kanál", és érdemes azt választani.
Jó teszt, ha a kölyköt testvérei és anyja nélkül olyan helyre visszük, ahol
addig még nem volt, pl. szobába, csúszós aljzatú helyiségbe. Letesszük, és
látszólag nem foglalkozunk vele. Meg kell figyelni, hogy reagál az ismeretlen
körülményekre, mennyi idore van szüksége ahhoz, hogy feloldódva érdeklodjön új
környezete után. Amikor már valamelyest otthon érzi magát, egy újabb
ismeretlen, furcsa tárgyat helyezünk elé. Megfigyeljük, érdeklodik-e iránta,
megpróbálja-e felderíteni és birtokba venni.
3. Birtoklási vágy, érdeklodés a vad iránt
7 - 8 hetes korban szoktunk valami könnyu apportot - fácánszárnyat, nyúllábat,
esetleg kisebb lott madarat mutatni nekik. Jobb, ha egyedül, testvérei nélkül
próbáljuk ki a kölyköt. Ha ilyen helyzetben is érdeklodik, szaglássza a
"vadat", ismerkedik vele, próbálja szájba venni és hozni: jó
apportkészséget és vadászszenvedélyt sejttet! Némelyik annyira tuzbe jön, hogy
miután eltüntettük a "vadat", tovább keresi, szaglássza a helyét. Ha
valamelyik kölyök egyedül nem mutat érdeklodést a vad után, biztos kedvet kap,
ha látja, hogy a társai játszanak vele, érdeklodnek utána. Persze lehetoség
szerint az elobbi kisvizslát választjuk!
Következo fokozatban a már megismert és megkedvelt apportot (vagy saját kedvenc
játékát) mutatjuk neki, majd olyan helyre tesszük, ahonnan csak nehezen tudja
elovenni, pl. beletesszük valamibe, amit azért felér, vagy letakarjuk egy
újsággal. Az a jó, ha küzd a számára érdekes dolog megszerzéséért, nem hagy fel
a próbálkozással néhány másodperc után.
4. Hozási, cipelési hajlam
Ezt bármilyen könnyu, a kicsik számára újdonságot jelento tárggyal
kipróbálhatjuk. A figyelmüket felhívva dobjunk nekik valami " szájbaillo
" méretu újdonságot, és figyeljük a reakciókat. Melyik fogja elobb
megszerezni, felkapja-e vagy a tetthelyen próbálja vizsgálni, védelmezni a többitol?
Amelyik kicsi már megismerkedett vele, azt vegyük ki a kupacból, és folyik
tovább a játék. Íly módon az összes babáról véleményt formálhatunk.
5. Sajnos az orrjóság nehezen
vizsgálható ilyen fiatal korban. Megpróbálkozhatunk azzal, hogy a szokásos
tartózkodási helyükön észrevétlenük elrejtünk egy illatozó falatkát (fontos,
hogy ismerjék a szagot és épp ne legyen dugig jóllakva!) és várunk, ki találja
meg elobb, kinek indul meg az orra?
9. Kölyök választása egyéb munkacélra (pl.
agility , mentokutya, egyéb sportkutya)
Ezekre a speciálsi feladatokra is hasonló szempontok alapján választunk vizslát.
A legfontosabb tulajdonságok:
- stabil idegrendszer, zajturés
-élénk , aktív temperamentum, kíváncsiság
- birtoklási vágy, elhozási hajlam
- gyorsaság, mozgékonyság
- gyors alkalmazkodóképesség ismeretlen helyzetekben.
Az elozoekben felsorolt tesztekkel próbálkozhatunk most is. Persze, ezekhez a
munkákhoz nem olyan fontos a vad iránti érdeklodés, viszont a birtoklási vágy,
az rendkívül fontos, hiszen a legtöbb különleges feladatra való tanításnál a
kutya labda iránti szenvedélyét használjuk ki, az meg a birtoklási vágyból és a
hozókedvbol alakítható ki. Ezekre a feladatokra jobb, ha nem az alom vezérét,
az alfa-egyedet, de nem is a csendben meghúzódó un. béta-egyedet választjuk. Az
elobbivel egy kezdo kiképzo nehezebben boldogul, az utóbbi meg sosem lesz igazi
jó, akadályokat leküzdo, szenvedélyesen dolgozó kutya.
Viszont, beteg mellé, terápiás kutyának kifejezetten elonyös lehet az a béta
egyed, aki jó idegrendszeru, nem félos, aki a maga nyugodt, csendes, alárendelt
természetével jól fogja turni másos szeszélyeit.
10. Kölyök választása kiállítási célra
Aki a kiállítási ringek világában szeretne szerencsét próbálni,
mindenképpen nagyon stabil idegrendszer és jó küllemu vizslát válasszon, aki
megfelel vadászati célokra is! Ugyanis a magyar és a nemzetközi champion cím
elnyerésének feltétele a megfelelo szintu vadászvizsga letétele is!
A kölyök választásánál mindenképpen várjuk el a szüloktol és a nagyszüloktol, hogy
maguk is rendelkezzenek legalább alapszintu kiállítási eredményekkel, és
feltétlen olvassuk el a bírálati lapjaikat is. Tudjuk, hogy bizonyos
testfelépítésbeli tulajdonságok is erosen öröklodnek. Tehát várjuk el az
osöktol, hogy ne legyen határozott testfelépítésbeli hibájuk, ne legyen
kifejezetten világos szemük, jó szerkezetekkel és arányokkal rendelkezzenek. (A
részletes magyarázat a vizsla küllemét bemutató fejezetben található.)
A kölyköket is alaposan nézzük meg mozgásban is, meg kiállítási, beállított
testhelyzetben is. Ez az igazán nehéz feladat: egy kisvizslát legalább pár
másodpercre nyugodt állásra késztetni! Magam a következoképpen járok el: Egyik
kezemmel elölrol a mellkasa alá nyúlok a két lába között, a másikkal ugyanúgy a
fara alá nyúlok, és határozott mozdulattal, óvatosan 'megrázom' kicsit, vagyis
váltakozva farát meg a mellkasi részt emelem-süllyesztem. Így kissé elszédül,
megzavarodik a gyerek, s ezt kihasználva állítom föl valami asztalfélére, Így a
meglepetéstol meg a magasságtól való tartózkodása miatt egy rövid ideig
(remélhetoen) nyugodtan áll, meg lehet szemlélni a testarányait,
lábszerkezetét. Már egy 8 hetes kölyöktol elvárjuk, hogy jól szögelt legyen
elol-hátul , a hátvonala legyen egyenes, a mancsai szabályosan álljanak. Persze
még más arányokat mutat, mint egy felnott, a szeme világosabb, de ne legyen
kifejezetten lelógó torokbore, a mellkasa alatt sem lehet laza a bor, és a
szemhéjak feszesen simuljanak a szemgolyóra. A fej formája és arányai még
nagyon különböznek a felnottkoritól, így ennek megítéléséhez nagy tapasztalat
kell! Kan kölyök esetében mindkét herének tapinthatónak kell lennie!
Mindenképpen jó, ha szakérto segítségét kérjük a választáshoz, hiszen nagyon
gyakorlott szem kell a kölykös vonalak, arányok és puhaság mellett felfedezni a
jövendo kiállítási sztárt!
Nem gyozöm eléggé hangsúlyozni, hogy a veleszületett tulajdonságok csak az
alapot jelentik: bármilyen gondosan és elorelátóan választjuk ki vizslánkat, ez
csak a munka kezdete: igazán jó kutya, nekünkvaló kutya csak sok-sok közös
munka után válik belole! Az átlagos adottságú kutyából is válhat kiemelkedo
egyed a körültekinto, hozzáérto felnevelés, kiképzés során.
( Füzesiné Szegvári Zsuzsa)