 |
|
Nekem 1965 május 25-én.
Akkor voltam életem első kutyakiállításán, és rögtön
résztvevőként! Az Állatkertben volt, a Pálmaház mögötti
sétányon. Volt vagy száz kutya!
Akkoriban Dr. Répássy
Ervinné Körösparti terrier kennelében lábatlankodtam
kisgyerek segítőként, s utána is vagy 15 évig a terrierekről
szólt az életem. A kutya meghatározta pályaválasztásomat is:
állattenyésztés, agráregyetem Gödöllőn.
Hogy lett ebből rövid
szőrű magyar vizsla? Hát házasság útján, 1979-ben.... Ifjú
házas korunkban kezdett Tamás vadászni, és ha vadászat,
ahhoz vadászkutya kell - ez érthető. Na jó, legyen akkor
magyar vizsla, de legyen drótszőrű és csakis szuka - ez volt
a kikötésem. Erre Tamás hazaállított egy rövid szőrű kannal,
Kávai Éber Komával. |
|
Aki hálából
felforgatta az életünket! Tamás is elkezdett intenzíven
kutyázni: kiállítások, vadászat - tehát kiképzés,
vadászkutyaversenyek...
Az első
Pitypang alom 1984-ben született meg,
többévi kiállításozás, vizslás vadászat, kennel-látogatások
után. Egy Dunakömlődi (ő nem váltotta be reményeinket, így
nem vittük tovább a vonalat) és egy Hubertus vérű
(Juhászföldi Marcsa) szukával indultunk - sajnos az ő
vérvonalából hamar kikoptunk két fatális baleset
következtében. Pedig Pitypang Szikra nagyon ígéretes
fiatal szuka volt, és teljesen diszpláziamentes. 1986-ban
megszületett Helvécia Dóra, Dórikám, az igazi vonalalapító,
egyszersmind első igazi versenykutyám.
Ma is az ő
utódai vesznek körül...
1986-ban
szerveztük az első vizslaversenyt, Dunaharasztiban, ami Bősz
Józsi bácsi türelmes segítségének, magyarázatainak
köszönhetően nagy sikerrel zárult! Ettől kezdve hosszú ideig
minden évben szerveztünk versenyt, versenyeztünk,
vadászkutya kiképzést vezettünk.
1989-2004-ig Tamás volt a MEOE MVK elnöke. 1991-től
kezdődően vezetése alatt a Klub minden évben megrendezte a
Speciális magyar vizsla versenyt, majd 1997-től kezdődően a
Hortobágy Kupa Vízi-mezei versenyt. (Ez utóbbi nem csak a
magyar vizslák előtt nyitott) És minden évben csapatot - de
legalábbis versenyzőt - küldött mind a Dunántúli, mind az
Alföldi MVV-re.
Több mint
10 éve mindketten vadászkutya teljesítménybíróként is
tevékenykedünk. Tamás régóta a Teljesítménybírói Tanács
tagja is - és 2008 decembere óta a VTBT elnöke.
Közben a
Pitypang kennel is élt - bár sokszor épp a klub érdekében
kifejtett munkánk miatt erre kevesebb idő és energia jutott.
Tenyészetünk jelmondata:
A JÓ VIZSLA LEGYEN SZÉP IS!
Tudjuk, hogy a magyar vizsla évszázadok alatt formálódott
olyanná, amilyennek ma szeretjük, és az egyetlen szelekciós
szempont az volt, hogy a kutya jól vadásszon. Vagyis a
vizslát a munka tette azzá, ami. Meggyőződésünk, hogy a mai
tenyésztők előtt is csak egy út járható: meg kell őrizni
kiváló szellemi tulajdonságait, miközben egyre szebbé és
egyre egészségesebbé tesszük.
Célunk olyan kiváló vadászati adottságokkal (jó orr,
szenvedély, figuratív vadmegállás, apportkészség) rendelkező
rövid szőrű magyar vizslák tenyésztése, amelyek szikárak,
nemesek, elegánsak: szépek, emellett jó idegrendszerűek,
kedves természetűek és rendkívül könnyen taníthatóak.
A tenyésztéshez csak olyan kutyákat használunk, amelyek
vadászati adottságairól meggyőződtünk. Legfőbb büszkeségeink
azok a PITYPANGOK, amelyek a kiállítási győzelmek mellett a
vadászatban, vizslaversenyeken is kitűntek. Emellett
elengedhetetlen az is, hogy korrekt testfelépítésűek és
egészségesek legyenek. Mai kutyáinknak legtöbb esetben már a
dédszüleit is szelektáltuk csípőízületi diszpláziára, ezért
elmondhatjuk, hogy egyre ritkábban fordul elő ez a probléma
az utódok között.
Mivel az utóbbi években egyre több szemészeti problémával
(pl. katarakta, glaukóma, PRA) küszködő vizsláról hallunk,
bevezettük tenyészkutyáink szemészeti szűrését is.
Füzesiné Szegvári
Zsuzsa
|
